Gyarmati Andrea (Budapest, 1954. május 15.) úszó, orvos, Székely Éva olimpiai bajnok úszó és Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó leánya.
Sportpályafutása
1959-től a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club), 1969-től az FTC (Ferencvárosi Torna Club) úszója volt. 1967-ben nyerte első országos bajnoki címét, és már tizennégy évesen a magyar válogatott tagja lett. Részt vett az 1968. évi nyári olimpiai játékokon, ahol két ötödik helyezést ért el. A hetvenes évek elejére a magyar úszósport meghatározó egyéniségévé vált, összesen huszonnyolcszor nyert magyar bajnoki címet, 100 és 200 m-es pillangóúszásban, illetve hátúszásban tizenöt Európa-rekordot és egy világrekordot állított fel. Három alkalommal választották az év női sportolójává (1970–1972). Az 1972. évi nyári olimpiai játékokon a 100 méteres pillangóúszás középfutamában világcsúccsal győzött, a döntőben azonban rossz rajt miatt a harmadik helyen végzett. Az aktív sportolástól 1975-ben vonult vissza.
1982-ben megkapta a Magyarország örökös úszóbajnoka címet, 1995-ben az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották.
- olimpiai 2. helyezett (1972: 100 m hát)
- olimpiai 3. helyezett (1972: 100 m pillangó)
- olimpiai 4. helyezett (1972: 4×100 m gyorsváltó)
- kétszeres olimpiai 5. helyezett (1968: 100 m hát, 100 m pillangó)
- világbajnoki 3. helyezett (1973: 200 m hát)
- kétszeres Európa-bajnok (1970: 100 m pillangó, 200 m hát)
- kétszeres Európa-bajnoki 2. helyezett (1970: 100 m hát, 4×100 m gyorsváltó)
- világcsúcstartó (1972: 100 m pillangó – 1:03,8)